A képviselőházban 212 támogató szavazattal fogadták el a jogszabályt, 111 ellenvoksot és nyolc tartózkodást számoltak. Az új csődtörvény elfogadását a kormánypárti honatyák támogatták.
Az ellenzék két legerősebb pártja, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Demokrata Liberális Párt (PDL) vezetői bejelentették: megtámadják az alkotmánybíróságon a törvényt, amelyet februárban elutasított a szenátus, de a végső döntési jogköre a képviselőháznak volt.
A jogszabály arról rendelkezik, hogy a jogi személyek milyen feltételek és eljárás mellett kérhetik fizetésképtelenné nyilvánításukat. A kormány szerint sok vállalkozó visszaélt a régi csődtörvény rendelkezéseivel, és a fizetésképtelenné nyilvánítás eljárása mögé bújva elkerülték az adófizetést, illetve számos hitelezőt károsítottak meg. Az új jogszabály ugyanis ez utóbbiaknak biztosít nagyobb védelmet.
A csődtörvényt a kormány már tavaly elfogadta sürgősségi kormányrendelet formájában, de azt az alaptörvénybe ütközőnek nyilvánította az alkotmánybíróság. Akkor kételyek merültek fel azzal kapcsolatban, hogy az új rendelkezések a sajtószabadságot korlátozzák, de az alkotmánybíróság egyebek mellett az éppen erre vonatkozó cikkely miatt nyilvánította alkotmányellenesnek a rendeletet. A kormány ezt követően kivette az alkotmánybíróság által kifogásolt cikkelyt, és törvénytervezet formájában terjesztette a jogszabályt a parlament elé.